A szüzesség definíciója: az egy személy iránti kizárólagos ragaszkodásra való képesség.
FRISSÍTVE az alábbiakkal:
Na jó, akkor Azor kitartó unszolására való tekintettel kicsit hosszabban és érthetőbben.
Mit értünk szüzességen hétköznapi értelemben? Legegyszerűbben így fogalmazhatjuk meg: „Az az ember, akinek még nem volt szexuális aktusa.” Tehát egy esemény után már soha nem mondjuk szűznek az illetőt. Ezért van egy másik szavunk: „tisztaságban él”. Ez ebben a kontextusban azt jelenti, hogy „Bár ugyan nem szűz, de nincs szexuális viszonya”. Szóval valami előtt így, valami után úgy nevezzük a dolgot és nyilván a második már csökkent erkölcsi értékű sokak szemében.
Ez a beszédmód nekem túl szűk. Egyrészt isteníti a szüzeket, mint az erkölcsi tökéletességet, másrészt meg leszűkíti az értelmét a nemi aktusra. A meghatározás tőlem van, nem a teológián tanultam. Tehát nem is követelek neki tekintélyt. Ha segít, akkor jó.
Íme a motivációm is: Miért adok más értelmet ennek a szónak? Elsősorban azok motiváltak, akik fiatalon nemi kapcsolatba bonyolódtak és csak a visszahozhatatlan veszteséget látják magukról.
Miért szól tehát így a szüzesség definíciója: „Az egy személy iránti kizárólagos ragaszkodásra való képesség”?
- Azok, akik már voltak nemi kapcsolatban, tapasztalják, hogy a szexuális kapcsolat összeköti a két embert: az élmény, a tapasztalat egy kötelék közöttük. Ez a normális velejárója a dolognak. Ha ez nem kívánatos hozadéka a szexuális kapcsolatnak, akkor egyrészt becsapták egymást a partnerek, másrészt meg akkor is ottmarad a kapcsolat. Aztán a második személy, a harmadik… és ott tolonganak a lelkünkben – attól függően milyen erős élményt adtak. És az emberben ez egy kötelék, ami kísérti. Nem tud egy valaki iránt feltétlenül ragaszkodni, mert ezekhez is fűzi ilyen, szexuális jellegű kötelék. De ez a kötelék gyógyítható; nem idővel, hanem Istennel. Tehát a jelszó: előbb szerezd vissza a függetlenségedet, a szüzességedet, és így lépj be a házasságba!
- Aztán vannak olyanok, akik biológiailag szüzek, mer nem volt nemi kapcsolatuk. De mondjuk pornófüggők, vagy csak folyton álmodoznak valakiről. Ezek sem tudnak egy emberhez ragaszkodni, mert fantáziájuk másra irányul. Jelszó: bár szűz vagy biológiailag, a szíved nem szűz, szerezd vissza!
- Aztán vannak olyanok, akik házasságban élnek, de nem a házastársuk köti le a szexuális életüket vagy képzeletüket. Valószínű nem is úgy léptek be a házasságba, hogy képesek lettek volna csak a házastársukhoz ragaszkodni. Jelszó: sürgősen szerezd vissza!
- Aztán vannak olyan szerzetesek (nők), akik számon tartják, hogy ki volt szűz, mielőtt belépett (ők „a szüzek”) és ki tett csak tisztasági fogadalmat. Az utóbbiak nem olyan értékesek a szemükben. Erre inkább nem mondok jelszót… (Nyilván a szerzetesek is képesek ragaszkodni egy személy – Isten – felé, rájuk is értem a definíciót.)
Tehát, valaki akkor KÉPES egy személy iránt kizárólagosan ragaszkodni, ha szabad; ha nem ragaszkodik éppen senkihez: sem érzelmileg, sem szexuálisan, sem akaratilag; nincs lekötve: vagyis szűz.
Ez közel van a bibliai szűz szóhoz, ami egyszerűen fiatal, még nem eljegyzett lányt jelentett. Akkortájt nem volt sok probléma a házasság előtti nemi kapcsolatra lépő egyének megnevezésével, mert egyrészt elég fiatalon eljegyeztél egymást (vagy eljegyezték egymásnak a fiatalokat a szülők), vagy nem sokkal élték túl a házasság előtti nemi kapcsolatot, amiben némi kőzápor is közre játszott…, vagy ha nem buktak le, alapos okuk volt titokban tartani.
Visszatérve: „a képesség” szó fontos ebben a definícióban, nem szószaporításként van benne. Nem azt mondom, hogy szűz az, aki egy személy iránt ragaszkodik. Nem, hanem aki erre képes. Nem nevezendő szűznek pl. egy házas ember, szerzetes, aki már egy személy iránt ragaszkodik, aki már lekötötte magát (akkor is ha a fogadalom nem szentségi szövetség, mint a házasság). Ők a szüzességi életmódból következő életmódban élnek: hűségben, lekötve egy személynek, kizárólagos ragaszkodva egy személyhez.
Így nem úgy mutatjuk be a szüzességet, mint valaminek az elvesztését, hanem mint valaminek a beteljesedését: Képes voltam valamire és most abban élek. A szüzesség hűségbe torkollik, nem elveszik. Ez, azt gondolom, sokkal jobb szemlélet, mint a „szüzesség elvesztése”.
Talán most már látszik, hogy nem mondtam baromian új dolgot ezzel a definícióval…
Tehát, ha már definíciókkal kezdtük: A szüzesség az egy személy iránti kizárólagos ragaszkodásra való képesség. A hűség az személyhez való kizárólagos ragaszkodás.
Rövid válaszok:
- Tehát, aki nem képes rá, de még nem volt (lehet, hogy soha nem is lesz) dolga a másik nemmel (szexuálisan) az nem szűz? :-o
- Pontosan: aki nem képes egy személy iránti ragaszkodásra (mert pl. pornózik), de még nem volt szexuális kapcsolata, az nem szűz.
- S aki képes egész életén át ragaszkodni a feleségéhez!, az szűz? :-o
- Nem, ő hűséges. A szüzességnek megfelelő lekötött életmódban él.
Hozzászólás
na, Ki az? ;-)
válasz
A pasasod/csajod.
:------)
Visszaszerzem :-)
:-o
Nem vagy messze
Én azt hiszem, ott
Eddig nem tűnt fel, hogy
nekem nincs definícióm :-)
OK
:) nem tudom, nekem mit
Íme a válasz
Köszönöm a választ! :)
Köszönöm a választ! :)
Véletlen találtam vissza ma ide, örülök, hogy így alakult.
Kedves Bubu!
Kedves Bubu!
A karizmatikus.hu-n olvastam az írásodat, a napokban én is erről a témáról gondolkodtam.
Érdekes azok érvelése, akik a testi szüzességet nagyobb becsben tartják, mint pl. Szent Ambrus. Ott arról van szó, hogy a testi szüzesség Krisztushoz, illetve Máriához való hasonlóság, és nem abban az értelemben, hogy hogy néz ki Mária szűzhártyája... hanem hogy ők sem tapasztalták meg a fizikai, testi együttlétet egy másik emberrel. Ebben egyfajta tiszteletet érzek a Megtestesülés misztériuma iránt.
De a lelki szüzességről, amely nélkül szerintük sem ér semmit a testi szüzesség, mindazt elmondják, amit te is leírtál. :) Ezért például ezekben az írásokban a Vesta-szüzeket nem azért kárhoztatják, hogy egy pogány istennőnek szentelik magukat, hanem hogy időlegesen. (Tehát nem kizárólagos a ragaszkodásuk).
Új hozzászólás