15 / 6 / 2008
Azt mondja a mondás, hogy „aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Bis orat, qui cantat.) Hogy kitől származik, nem tudom. Egyesek szerint Szent Ágostontól, mások szerint Luther is használta. Szerintem meg nem igaz. Mert nem lehet kétszeresen imádkozni. Valaki vagy imádkozik vagy nem: és ami számít, hogy őszintén, tiszta, átlátható szívvel álljon Isten elé.
Azt mondja a mondás, hogy „aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Bis orat, qui cantat.) Hogy kitől származik, nem tudom. Egyesek szerint Szent Ágostontól, mások szerint Luther is használta.
Szerintem meg nem igaz. Mert nem lehet kétszeresen imádkozni. Valaki vagy imádkozik vagy nem: és ami számít, hogy őszintén, tiszta, átlátható szívvel álljon Isten elé.
Persze, pedagógiailag szokták ezt mondani, hogy bátorítsák az énekkarokat. De valójában Isten előtt mitsem számít a művészi előadásmód. Mert Isten előtt nem előadunk. Hanem társalgunk vele. Nem játszunk mást, nem szépítünk, (és nem csúnyítunk: ti. búskomoran illik imádkozni).
Nem számít előtte sem a gregorián, sem az orgona, sem a négyszólamú korál, sem a dob, sem a villanygitár. Nem számít a stílus. Csak az őszinte szív.
Nem vagyok én ellene ezeknek. Csak van, hogy a lényegesről lemondunk egy felületesért. Pedig, ha imádkozni nem tanítunk meg valakit, akkor semmire sem tanítottuk meg.
Címkék
Hozzászólás
a 2x-es ima mibenléte
Válasz BeatElek a 2x-es ima mibenléte üzenetére
Aki énekel...
Az ima és az éneklés értékelése nyilván kinek-kinek lelki alkatától függ.
Azt azért kár lenne tagadni, hogy az ima mélysége erősen függ a kerettől. A templom azért (is) olyan, amilyen, hogy alkalmat adjon az elmélyüléshez. Ugyanígy az énekelt ima is segít elmélyülni. Ha nem így lenne, az egyházi zene nem lenne ilyen gazdag Buxtehudétól Kodályig.
Kétszeresn imádkozik
Új hozzászólás