Pusztulnak a szentek

Címkék: 

Nap száma: 

55.

Igehely: 

Zsolt 12-15
Olyanok, akik bensőségesen és értelmükkel is az Úrnak különítették el magukat.

Nagyon érdekelne, hogy miért mondja Dávid, hogy egyre kevesebb szent, elválasztott van. Mindenesetre én sem tapasztalom, hogy tolonganak. Vannak jámborak, akik ragaszkodnak Urukhoz, vannak, akik fejjel hisznek. Ezek jók. De én azokra várok, akik tiszta szívvel és fejjel szeretik az Urukat. Az ilyenek nem csak csoda hatására viszik előre Isten Országát.

Az Úr szava tiszta szó, tűzben próbált ezüst, salaktól elválasztva, hétszersen megtisztítva. (Zsolt 12,7)

13. zsoltár: Meddig, meddig, meddig?

15. zsoltár: Jár, cselekszik, gondol szívében.

Pajzs

Címkék: 

Nap száma: 

53.

Igehely: 

Zsolt 5-8
Ahogy Isten Igéje tanít őszintén imádkozni.

Jóakaratod pajzs rajtunk.

Miért ezekből a könyvekből tanultam meg imádkozni? Mert nem jópofáskodik Isten előtt, mert kötött imákat mormol egyik zsoltáros sem, hanem a szívéből imádkozik, mert nem mindig csak dicsőít, hanem mert őszinte és átlátható szívvel áll meg Isten előtt.

Örök

Címkék: 

Nap száma: 

50.

Igehely: 

Zsid 12-13; Jak 1-2
Sokszor kérdeztem vallásos katolikus koromban: Jézus szövetsége miért örök. Nem lehet hogy majd lesz egy ennél is újabb? Most kaptam egy zseni választ.
  • Hit: Hogy el ne lankadjatok és lelketekben ne csüggedjetek (Zsid 12,3) … nehogy a keserűség valamilyen hajtása felnövekedve zavart okozzon (Zsid 12,15).
  • A vér kiált. (Zsid 12,24)
  • Jézus a kapun kívül szenvedett, mert áldozati állat. (Zsid 12,11-13)
  • Örök szövetség (Zsid 12,20). Miért? Mert Jézus örökké él a feltámadásával és ezért örökké tartó az áldozata – így í szövetség, amelyet adott szintén örök. Nincs már több ennél :-) Zseni.
  • Minden útján állhatatlan a kettős lelkű ember (Jak 1,8)

Egyszer

Címkék: 

Nap száma: 

49.

Igehely: 

Zsid 9-11
Nekem nagyon fekszik ez a főpap-áldozat-szentélymegnyitás szótériológiai paradigma.

Ez a valaki nagyon érti az ószövetségi áldozatokat és papi dolgokat: örök áldozat, új szövetség vére, saját vére árán ment be a szentélybe, Jézus vére árán bemegyünk a szentélybe, egy áldozat, tökéletessé tétel, bűnök eltörlése. Nekem annyira fekszik ez a beszéd, nem tudom miért idegenkednek egyesek tőle. Nyilván kontextus függő beszéd. De melyik (teológia) nem az?

A legszebb mondat: „Isten nem szégyenli őket, amikor őt Istenünknek hívják”. (Zsid 11,16)

Zsid 11 konlózió: A hit az alap, amiből cselekedtek az ősatyák.

Főpap. De milyen!

Címkék: 

Nap száma: 

48.

Igehely: 

Zsid 5-8
Amikor önmagát feláldozta. (Zsid 7,27)

Az alap:

  • megtérés, hit, keresztség
  • kézföltétel,
  • feltámadás és örök ítélet

Zsid 6,1–3: Igen, ez is világosa beszéd, hogy mi az alap, ami nélkül felépítmény nincs. :-)

Zsid 7,24 parafárzis: Jézus feltámadt, vagyis most is élő főpap, sőt örökre él főpap. Ezért az ő áldozata örökre (=minden embernek szóló) áldozat. Nincs másikra szükség. Általa mindig Istenhez lehet találni. Ezt a szentírási szótériológiai paradigmát még Pepi bácsi sem tanította :-)

Az előzőt elavulttá tette. Zsid 8,13 Ó, igen. Mennyi elavult dolgot hoztunk mi mégis vissza a régiből. Áldozati papságot, üdvözítő törvényt…

A hatalmas Ige

Címkék: 

Nap száma: 

47.

Igehely: 

Zsid 1-4
Isten szava hatékony és hatalmas.

A Zsid 2,2-4 zseniálisan szép: az igét hallották, megerősítették, Isten is tanúságot tett róla jelekkel és csodákkal, vagyis a Szentlélek erőmegnyilvánulásaival és közléseivel.

A hitetlenség, mely egy gonosz szív, következménye, hogy elszakad az élő Istentől. (Zsid 3,12) Ez világosan hirdeti a bűn lényegét.

Golgota és utána

Címkék: 

Nap száma: 

46.

Igehely: 

Mt 26-28
A nők örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt. Milyen szép látvány, amikor valaki örömmel jó hírt hoz. Hogy örülünk már előre, amikor felfedezzük a jó hírt hozót.

Két részlet, ami eddig nem tűnt fel:

  1. „Tudta ugyanis, hogy irigységből adták őt a kezébe.” (Mt 27,18)
  2. „Mária Magdolna és a másik Mária ott voltak, és ültek a sírral szemben.” (Mt 27,61)

A biztos tanító

Címkék: 

Nap száma: 

45.

Igehely: 

Mt 22-25
Valóban megérdemli, hogy Tanítónknak nevezzük.

Jézus biztos volt a dolgában. Ma hosszú példabeszédei és tanításai voltak. Megfelelt minden pártnak, akik azután már nem mertek belekötni (Mt 22,46). Nem volt szívbajos velük, pont a nyílt beszéde miatt akarták tőrbe csalni: „Isten útját igazságban tanítod, mert nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét.” (Mt 22,16)

„Ti vakok! Ti ostobák és vakok!” (Mt 23,17-19) – Ezt se mondta Jézus szelíd hangnemben.

Nem tudom nem észrevenni, mennyire nem tartjuk be: ne hívassátok magatokat tanítóknak, sem atyának, sem mesternek.

A legszebb mondat ma: „gonoszokat és jókat egyaránt” (Mt 22,10).

Miért maradtam katolikus?

Reagálva erre: http://eloviz.epk.hu/node/635

Ha megtért, Szentlélekben újjászületett hívő vagyok, elkötelezett apostol, akkor miért nem hagytam el a katolikus egyházat? Egyszerű: Mert nem mondott nekem ilyet az Isten Igéje, sem Jézus, sem a Szentlélek, sem az Atya. És ez hiteles.

Címkék: 

Világos beszéd

Címkék: 

Nap száma: 

44.

Igehely: 

Mt 18-21
Nem dumál mellé. Nem utal, úgy beszél, hogy megértsék.

Hogy van ez? Jézus tudatosan botrányokat okoz, egyébként pedig a botrány okozását súlyos dolognak tartja: „malomkövet köthet a nyakára…” (Mt 18,6)?

„Milyen jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16) Tettet akar végrehajtani, mert valamilyen jótett által üdvözülünk, nem? Ezt minden rendes korabeli zsidó is tudta. Mi Jézus válasza? Szabadulj meg mindentől és jöjj, kövess engem. A „jótett”, amellyel „elnyerjük” az örök életet, nem egy cselekedet, hanem a Jézus felé való elköteleződés, vagyis megtérés.

„A főpapok és az írástudók megértették, hogy róluk beszél.” (Mt 21,45) Példaértékű.

A fügefát nem értem. (Mt 21,18-22). Érdekes, hogy a gyógyításaihoz hasonlóan itt is megjegyzik az evangelisták, hogy azonnal történt a kiszáradás. De miért veszi el valaminek az életét? Vagy csak ítéletet tart?

The best: Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? (Mt 20,16) „Vagy a te szemed gonosz, hogy én jó vagyok? ἢ ὁ ὀφθαλμός σου πονηρός ἐστιν ὅτι ἐγὼ ἀγαθός εἰμι;”

A botránykeltő

Címkék: 

Nap száma: 

43.

Igehely: 

Mt 15-17
Jézus, most akkor béke vagy kard? Vagy a béke nem mindenek felett van? Van magasabb érték is tőle? Mi az? Vagy kinek-kinek érdeme szerint?

Aranyosak ezek a tanítványok. Képzelem milyen hangsúllyal figyelmeztetik a Mestert: „Ugye tudod, hogy a farizeusok megbotránkoznak annak hallatára, amit mondtál?” (Mt 15,13) Ugye tudod, hogy most túllőttél a célon. Ugye tudod, hogy már egy ideje azt tervezik, hogy eltesznek láb alól (Mt 12,14). Jézus, nem mondja neked a józanság, hogy kicsit visszább kellene venned? Igazad van Jézus, de – a szeretet nevében – kicsit mérsékelned kell magad. Jézus, ilyet tenni már-már bűn. Vakmerő vagy. Miért nem vagy irgalmasabb velük?

Jézus pedig nem tágít: „gyökerestül ki fogják őket tépni.”

Csak azt nem tudom, hogy terjedt el Jézusról, hogy egy nyámnyila „békés” prédikátor volt? Láthatólag nem lehetett vele megetetni, hogy a szeretet nevében ne korholja a kétszínűeket, sem hogy a saját karrierjére is gondoljon, mert így csak ellenséget gyűjt magának.

Szerintem Jézus a követendő példa ebben is.

Nagyobb

Címkék: 

Nap száma: 

42.

Igehely: 

Mt 11-14
A szombatnak márpedig ura. :-)

Nagyobb a templomnál. (Mt 12,6) Nagyobb Jónásnál. (Mt 12,41) Nagyobb Salamonnál. (Mt 12,42)

„Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.” Ma sokszor olvastam, hogy megbotránkoznak Jézus. Itt bizonyára nem erre kell gondolni, hanem valami másra.

És egy nem félrevezető fordítás: „A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erővel tör előre és az erővel törekvők ragadják el azt.” (βιάζω – mediumban és nem passzívumban fordítandó a Lk 16,16-al párhuzamosan.)

Belső és külső

Címkék: 

Nap száma: 

41.

Igehely: 

Mt 7-10
Jézusnak a szív számít.

A tanítványaid miért nem böjtölnek? (Mt 9,14) Új bor, új tömlő…

Ha valaki megtalálja a kincset és megnyílik előtte Isten Országa, akkor elstartolt az új élete. Persze a célba még nem ért be (vö. Mt 9,21). És ebben a helyzetben mi a fontos? A keretek vagy a tartalom? Hogy betartsa az összes erkölcsi törvényt vagy hogy a szíve, a benső tartalom alakuljon ki?

3 ige

Címkék: 

Nap száma: 

40.

Igehely: 

Mt 4-6
Néha olyan egyszerű lenne nem bonyolítani a dolgokat.

Máté azt mondja a helyi beszéd előtt Jézusról:

  1. tanított a zsinagógákban
  2. hirdette az Országot, azaz az Örömhírt
  3. meggyógyított minden betegséget
  4. és megismétli milyen bajokat gyógyított.

Négy ige, két tevékenység: hirdetni szóval és hirdetni prófétai tettekkel. Jézus tudta mit csinál. Nekem van olyan érzésem, hogy az Egyházunk meg sokszor olyan hosszú tevékenységlistákat készít, hogy maga veszik el benne. A hit analógiája mintájára kellene egy tevékenység, küldetés analógiát is meghatározni.

A próféták

Címkék: 

Nap száma: 

39.

Igehely: 

2Tim 4; Mt 1-3
A felismerést segítő szavak, jóslatok, bátorítások. Hm? Hogyan is van ez?

Érdekes: Mt első három fejezetében 6-szor idéz valamit az Ószövetségből azzal, hogy megmutassa: ennek valóban így kellett történnie; erről ismerhetjük fel a Messiás. De az egyik – hogy mondjam – nem jött be: „Názéretinek fogják hívni – Ναζωραῖος κληθήσεται” Názáretből lesz elhívva. (Mt 2,23). Ez nincs benne. De akkor hogyan kerülhetett ide? Emlékképeim szerint – ha nem is tudom pontosan megmondani hol – de vannak még ilyen nem fellelhető helyre mutató ószövetségi utalások. Mi kell ezekkel kezdeni? Isten nem minden nyilvános/egyetemes kinyilatkoztatása van benne a Szentírásban? Szerintem ezek fontos „apróságok”. Most ezen megakadtam.

„αὐτὸς ὑμᾶς βαπτίσει ἐν πνεύματι ἁγίῳ καὶ πυρί· – Ő titeket majd Szent Lélekben és tűzbe fog alámeríteni” (Mt 3,11) Pláne, hogy a következő mondatban azt ecseteli János, hogy az olthatatlan tűzben egyesek égni fognak, mint a pelyva – lehet hogy a hagyományos karizmatikus értelmezés, hogy itt a Szentlélek hozta lángoló pünkösdi istentapasztalatra kell gondolni, nem igazán pontos? Ez inkább tűnik az ítélet tüzének. Sőt ha még hozzávesszük a „Viperák ivadékai, ki tanított arra titeket, hogy elmenekülhettek a jövendő harag elől?” mondattal kezdődő vészjósló és cseppet sem irgalmas, inkább fenyegető fellépést, akkor már egyértelmű, mit jelent ez a tűz. Ez nem az irgalom tüze, ez – János szándéka szerint – a „most térj meg még gyorsan, különben tűzbe leszel alámerítve” Messiást hirdeti… A kérdés: a próféciája neki bejött? Ilyen a Messiás?

Oldalak

Feliratkozás Gyuris Blanka, Dóra, Hanna, Bata Erika és Gyuris Gellért családi weboldala RSS csatornájára