A boldogok vagytok kurzus miatt most élénk bennem, hogy meg tudjam fogalmazni, mit is jelent az evangéliumi szegénység és hát az élethelyzetünk is olyan, hogy ezt most megéljem.
Az világos, hogy a szegénység nem jó, hanem valami olyasmi, amit az eljövő Messiáskirály meg akar szüntetni; de egyben egy olyan állapot is, ami miatt a figyelme középpontjába kerülünk: ő a szegényeknek jött hirdetni az evangéliumot, olyanoknak, akiknek nincs más segítségük. Ha Isten nem gondoskodik róluk, akkor senki sem fog. De Krisztus gondoskodik róluk, ez a boldogság oka.
Az evangéliumban nem egyszerűen a koldus a szegény, a szegény (πτωχός) és a koldus (προσαίτης, ἐπαιτέω) két külön szó, hanem szegények voltak azok is, akik nap, mint nap munkára jelentkeztek a piacon. A gazdagoknak (πλούσιος) pedig olyan emberek vannak nevezve, akiknek már nem kellett dolgozni ahhoz, hogy megéljenek.
Szóval, néhány szempont arról, hogyan él a szegény:
- Amikor a szegénynek van munkája és jövedelme, akkor nem éli fel a 100%-át, hanem félre tesz. Mindig vannak ugyanis bő esztendők és szűk esztendők.
- A szegény megemlékezik arról, hogy mindent Istentől kap, ezért hálaadásul a tizedét felajánlja Istennek. Ez segít abban, hogy ne a pénzt szolgálja és nem abban bízzon.
- A szegény ad annak, aki szegényebb nála. Kölcsönbe is és viszonzás nélkül.
- A szegény csak arra költ, amire szüksége van. Ami felesleges, azt nem veszi meg.
- Az ínséges időkben a szegény a bő hónapokban félretettből él. Kér akkor, amikor már ez elfogyott.
Új hozzászólás