30 / 10 / 2008
193.
Szomorú
„Bárcsak… elhagyhatnám népemet, elmehetnék tőlük” Jer 9,1
A bálványok olyanok, mint a „madárijesztő az uborkaföldön.” :-) Jer 12,5
„Te Uram, ismersz engem, látsz engem, és megvizsgáltad, hogy szívem veled van.” Jer 12,3
:-( „Elhagytam hazamar, elvetettem örökségemet, átadtam lelkem kedvesét.” Jer 12,7
A legszomorúbb: „Kiáltanak hozzám, de nem hallgatom meg őket. Menjenek csak… és kiáltsanak azokhoz az istenekhez, akiknek tömjént áldoztak… Te pedig ne imádkozza ezért a népért, és ne mondj értük esdeklő imádságot!” Jer 11,11-14
Címkék
Új hozzászólás