Áttörés

Időként szükségünk van radikális szavakra.

A két tanítvány hallotta, mit [János] mondott, és követték Jézust. Jézus pedig megfordult, és amikor látta, hogy követik, megkérdezte tőlük: Mit kerestek? Azt felelték neki: Rabi – ami Mestert jelent –, hol laksz?

Tudjuk, hogy az evangéliumok rövidített, tömör beszámolók. A fontos pontok maradtak meg. Itt egy egyszerű párbeszéd folyik le, ami mégis megváltoztatja két ember életét. Jézus semmi különöset nem mond nekik, de úgy tűnik mégis a megfelelőt. Az evangelizáció kulcslépése: a szív falának áttörése, sokszor egyszerű szavakból áll, mert Jézus tudja mi lakik az emberben.

• János és András talán nem is tudták, hogy miért követik. Válaszolniuk kellett maguknak erre a kérdésre ahhoz, hogy ne csak egy napig kövessék...
• Vagy ott van a kánaáni asszony, akit Jézus megsért: kivert kutyához hasonlítva őt – és ez ébreszti fel az asszonyban a harcos, követelő anyai hitet. (Mt 15,26)
• Nézzük a gazdag ifjút, akit teljesen szíven talált Jézus szava: Menj, add el amid van! (Mk 10,21). Jézus rátekintett, megkedvelte őt – egy tekintetből megismerte a szívét. Ezért tudta, hogy mi lenne számára a megtérés.
• Vagy hallgassuk, ahogy Sámulhez szól: Sámuel, Sámuel (1Sám 3,1-10) - csupán a nevén szólítja; de egy olyan embert, aki bár vele él a templomban, nem ismeri őt – hányan vagyunk így? – és ebben a megszólításban benne van: én ismerlek téged, te ismersz engem?

Jézus egyszerűen érinti a meg szíveket. Sokszor ezt mi falak áttöréseként éljük meg... Nekem is szükségem volt arra, hogy valaki egyszer teljesen lazán odavesse – minden különösebb evangelizációs szándék nélkül - Gellért, te úgy írsz Istenről, mint aki csak könyvekből ismeri.

Neked, mi volt ez az áttörés? Mik voltak ezek a szavak?

Vagy még nem is volt ilyen?