Ma még inkább megerősödtem abban, amit már az aeropáguszi beszéd kapcsán írtam. Pálra olyan mély benyomást tett ez az eset, hogy első levelében a korintusiaknak ez a fő témája – mellesleg megjegyzi (1,17 és a 3,4 közötti részben).
A viszálykodás és pártoskodás problémája kapcsán indokolja, hogy Isten miért nem keresztelni küldte őt, majd a 1,17-től kezdve a 2. fejezet végéig azt magyarázza, hogy mi a különbség a bölcselkedés és a kereszt igehirdetése között. Remek, oly világos a tapasztalata.
Amikor szembetalálkozott a nem prozelita görögökkel, természetesen valami „bevezető” bölcselkedő evangéliummal próbálkozott az Aeropáguszon. De nem járt sikerrel.
Azt hiszem ezt el kell mondanom a Pál kurzuson majd, mert olyan világos: az első evangelizációnak nem része a bölcselkedés, a filozófiai istenbizonyítások, a teremtésről való meggyőzés. Bár létező dogma és igazság, hogy isten léte megismerhető, ez nem az első evangelizáció része. Pál megtanulta nagyon, és mély nyomot hagyott benne. Ideje lenne nekünk is megtanulni, mert sokan vannak akiktől hallottam, hogy be kell vezetni az evangéliumot valamivel a hitetlenek között. Szerintem az Írások alapján: NEM. Aki szerint igen, győzzön meg arról, hogy akkor hogyan kellene érteni Pál ma olvasott szavait.
„Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot nem rakhat senki.” (1Kor 1,11)
Új hozzászólás