17 / 5 / 2008
27.
Nem bizonytalan próbálkozás ez. Egyszerűen tekintélye van a szavaknak, ahogy elkezdi a Római levelet.
A korintusiaknak írt zilált, védekező, mentegetőző stílusa után íme az kinyilatkoztatást ismerő (2Kor 11,6) Pál: „Nincs egy igaz ember sem.” (Róm 3,10) Mert nincs az az ember, aki megigazul előtte a törvény tettei által. (Róm 3,20)
Nem haboz, hanem tanít. Tanítását nem most mondja el első alkalommal. Látszik a szilárd érvelés menete. Az mondja: „az én evangéliumom” (Róm 2,16).
A legszebb: „Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, mert Isten ereje az mindenkinek az üdvösségére, aki hisz… Οὐ γὰρ ἐπαισχύνομαι τὸ εὐαγγέλιον, δύναμις γὰρ θεοῦ ἐστιν εἰς σωτηρίαν παντὶ τῷ πιστεύοντι” (Róm 1,16)
Címkék
Új hozzászólás