16 / 12 / 2008
    
  240.
      
            
      
            Amelyek nem is kinyilatkoztatások. De akkor miért hivatkozik rájuk?
      
            Az adományok önkéntesek a templom építésére. 1Krón 29,5
Isten, te „szereted az egyszerűséget; azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlom…” 1Krón 29,17
Egy két újabb könyv, ami nem került be: Sámuel látnok könyve, Nátán próféta könyve, Gád látnok könyve. 1Krón 29,29 Az ok, hogy le van írva, de nem vált mérce-kinyilatkoztatássá. 
Lehet, hogy újra kellene tanulnom a kinyilatkoztatás-teológiát. Ezek a könyvek, amelyre hivatkozik az Ige, vagy azok az újszövetségi idézetek, amelyek egy nem kanonizált könyvből idéznek nagyon érdekessé teszi a képet arról, hogy Isten kinyilatkoztatása micsoda. Ja és plusz az, hogy úgy tűnik, hogy a sok századon át történt kinyilatkoztatás folyton javítja önmagát, mivel csak fokozatosan tárja fel a valóságot (vagyis ergó a „régi” kinyilatkoztatásban mindig vannak pontatlanságok). De az egészen biztosnak tűnik számomra, hogy a könyv leírója nem mindig volt tudatában annak, hogy amit ír, az kinyilatkoztatás (a próféták igen, de a történetíró nem!). Ez roppant érdekes. Ezek csak gondolatok, amire nem tudok válaszolni. Össze kellene szednem pontosan és feltenni valaki okosnak.
2Krón 1,1: „Mivel az Úr szereti népét.” 2Krón 1,10 Mikor tapasztalta ezt Izrael? Amikor jól ment a soruk. Egyébként mondja ezt Hírám, Tírusz királya, vagyis egy pogány.
      
  Címkék
          
      
Új hozzászólás