Gazdag

Most tűnik fel, hogy a legélesebben a János evangéliumában beszél Jézus. Simán az arcukba mondja, hogy „nem hisztek bennem”, hogy „ördög”…, nem finomkodik Jézus. Úgy tűnik Jézust egyre csak elutasítják: 4,1–2 Azért megy át Szamárian, mert már nagyobb a híre Júdeában, mint Jánosnak. → 6,66: Kafarnaumban a zsidók közül sokan megbotránkoznak, de nem csak ők, hanem a tanítványok közül is már sokan nem tartanak vele → 7,1 Nem akart Júdeába menni, mert a zsidók halálra keresték. Két tábor alakul: a hívők és az üldözők (=megbotránkozók, nem hívők). Aki megismerte Jézust közömbös nem marad. Hú, ezt eddig nem is fedeztem fel: nem csak falánknak, borisszának és vámosok barátjának csúfolták Jézus, hanem szamaritánusnak! (Jn 8,48) Atya vagy Isten a jó megszólítás? (Jn 8,54) Hm, vö: Jn 3,16: „Ítélkezni jöttem e világra” (Jn 9,38). Csakhogy nem a vétkesek elítélése az ítélkezés, hanem a látók vakokká nyilvánítása és fordítva. „Hiszek Uram! És leborult előtte.” (Jn 9,38)