27 / 4 / 2008
7.
Amikor tenni, cselekedni kell.
„Az egész sokaság, amely összeverődött, a történtek láttán mellét verve hazament.” Lk 23,48 Előb olvassuk róluk: „A nép bámészkodva állt ott.” (Lk 23,35)
Van, amikor késő már cselekedni, a lehetőséget elszalasztottuk. Velem is volt már, hogy lebénultam egy váratlan helyzetben, amikor szólni, cselekedni kellett volna, de képtelen voltam – pedig az lett volna a helyes. Csak néztem, hogy mi történik, ahelyett közbeavatkoztam volna, bármi kevés esélyem is lett volna a dolgokon változtatni.
Címkék
Új hozzászólás